A Balázs Luca felhasználó összes verse >>>
A színtelen,fényes út
A végtelen út melyen végig megyek,
Napsütésben,esőben vérzi talpam,
Nem érzem már csak szememmel szenvedek,
Könnyem tartom,nem eresztem hajnalban.
Jártam én már felhőn,én nem feledek,
Gyönyörködve bámulom éjmadaram,
Csillagok közt emlékembe meredek,
Csip-csip mondta, jóra jövőben lelek.
Hiszek neki , szállok vele messzire,
Fényben boldogsággal indulok neki,
Váratlan utazás csodákra képes.
Itt vagyok, magam lehetek örökre,
Szívből szeretek, nem bánthat most senki,
Szabad vagyok ó határtalan, édes.
