A Surman Bálint felhasználó összes verse >>>
Út a semmibe
Út a semmibe
füves a szegélye
mellette szikár fa nő
így a világ nem elég bő
tele akarom ültetni
sebes patakkal megtöltetni
nézni, hogy virágba borul
érezni, szemembe könny tódul
az utat szívem lerombolja
életem ívét kis patakom írja
Puszta helyett virágmezőn
partján fáim ölelkezőn
fűzfa ága hajolj felém
öntsd a lelket bőven belém
míg patakom sebesen halad
szívem egy része itt marad
hol gyümölcs van a fák alatt