A Olórin felhasználó összes verse >>>
Ez egy...vallomás
Ez egy...
Hidegben, melegben, télen, nyáron,
Éjjelente ölelésre vágyom,
Szívemet kitépném, s úgy fázom,
Nem melegítesz már, az csak álom.
Vége lett a pillanatnak,
Mint a hajnali harmatnak,
Ha reggelente rá süt a nap,
A vízcseppek elillannak.
De ha még egyszer láthatnám,
Gyönyhajad, pösze orrod, szempillád,
Mosolyodért az égről lehoznám,
Világnak legszebb csillagát.
Erre fújt a szél, mint virágmagot,
Mit a szerető föld befogadott,
S mi azt gondoztuk, s kihajtott,
Egy érzés, melyet e virág adott.
Tornádó tölcsér, örvénylő tenger,
Ragadott a mélységbe el,
Mikor megtámadott égkék szemed,
S testemhez ért angyaltested.
Nem kértem, mégis megkaptam,
Nem féltem, most meghaltam,
A reménnyel már felhagytam,
Jött egy lány, megcsókoltam.
Nézek most ki a fejemből,
Orromig se látok a ködtől,
Mert leszállt rám föntről,
Felemelt magasra e Földről.
Kirakó darabkák szerte-széjjel,
Apró titkok, minden éjjel,
Emlékképek, vágyat érzek,
Átölellek, végre élek!
...vallomás
2013 április-május
