A Molnár Antal felhasználó összes verse >>>
Havas kérdés
Karjaim keresztezik egymást,
fejem, csak egyenest áll
s látják szemeim a hó pelyhit amint
a térben örömtáncot jár.
Vajon az apró pehely
gondolkodik-e mivoltán?
S mint egyén megkérdezi magától
-Tényleg, én ki vagyok?
S én, ki látom sorsát, zavarosan
csak annyit kérdezek: Mi értelme?
Megszületik, táncol, földre ér, pedig
közben mit sem élt meg.
Csak borzongok e kérdéseken,
Csak nézem mennyire rövid az élete.
Ha pedig a hegy tetején esik-a pehely-
a nap sugárin fog versenyt ragyogni
mindaddig, mig el nem olvad.
Mégis.. Mi célja neki?
