A Molnár Antal felhasználó összes verse >>>
Fáj
Szerencsétlen mosolyom,
mi téged boldogított egykor.
Hasztalan szavaim
mely ajkaidat látták mosolyogni.
Gyötrelmes hangsúlyom,
mi lelkedet szolgálni hívatott.
Szomorú tapintásom,
mely lágyan fogta szép arcod
És mégis, úgy érzem
félek(sajnos), ha rád nézek.
És mindannyiszor rád gondolok
gondolatim: a mélységben kong
