A Kozma Zsuzsanna felhasználó összes verse >>>
Repítsetek a végtelenbe
Üvöltsetek szelek
hasítsatok eget,
repítsétek lelkem
a messzi végtelenbe.
Siratófalaim szövetén könny pereg,
üvöltsetek szelek a lelkemért!
Üvöltsetek szelek a létemért
Vijjogjatok sasok a percekért,
marcangoljátok szét falaimat,
szabadítsátok ki vágyaimat!
Siratófalaim szövetén könny pereg,
üvöltsetek szelek a lelkemért!
Üvöltsetek szelek,
hasítsatok eget,
repítsetek engem
a messzi végtelenbe!
Fessétek dalaimat az égre
imába foglalt könyörgésként
a szeretetért, az árvákért,
üvöltsetek szelek a népemért!
Siratófalaim szövetén könny pereg,
üvöltsetek szelek az Emberért!
De, ha már az égig értek,
s ott csendben letérdepeltek
imámat füzérbe kötve
tegyétek Isten elé.
Suttogjátok halkan:
Kegyelem, kegyelem!
S fáradt lelkem
repítsétek a végtelenbe!
