A Pétervári Zsolt felhasználó összes verse >>>
A legdrágább teremtmény.
Éjjelente felébredek,
te jársz csak az eszembe.
Drága kicsiny szerelmem,
bár csak velem lehetne!
Hiányzik az ölelésed,
hiányzol te drága.
Felcsillanó szemed,
mint gyémánt ragyogása!
Olyan csodálatos,
mint a napnak sugara.
Bele is szerettem,
édes kicsi baba.
Mert tudom e szempár,
mindig nekem ragyog.
Hiányzol ha nem vagy itt,
tudd,csak a tiéd vagyok!
Hozzád bújnék most is,
bár csak megtehetném.
Te vagy a szívemnek,
a legdrágább teremtmény!
Te vagy az életem,
imádom a lelked.
Boldog vagyok azóta,
mióta ismerlek!
2018 04 03
