A Soltész Gabriella felhasználó összes verse >>>
Köszönet
Köszönd meg neki mindazt,
mit érted tett és tesz,
s, hogy melletted gubbaszt,
mikor te lázas betegen,
vagy szerelemtől hevesen
zakatoló szívvel ábrándozol
arról, aki után úgy vágyakozol.
Nem kellenek szavak,
elég ha mellette vagy,
mikor a szükség úgy hozza,
hogy már csak te vagy az, ki gondozza,
akkor is légy hálás,
mert nem maradt más
mellette, csak az ki igazán szerette.
Az első lépéseid óta
Ő az, ki a kezedet fogja,
és mikor az oltár elé állsz,
Ő kísér majd, ha beszállsz
abba az autóba,
ami a jövőd felé haladva
lassan elindul a naplemente irányába.
Ha úgy érzed, hogy mindent megtettél,
s a lelked nyugodt, mert megérkeztél
oda, ahová Ő is szerette volna,
hogy eljuss, mert édesanyád tudta,
ha kitartasz, és elhiszed:
neked is lehet olyan életed,
amilyet ő is teremtett neked.
