A Soltész Gabriella felhasználó összes verse >>>
Egy hallgató szavai
Ti! Ti, mindannyian!
Ki? Mi?
Igen, ti!
Te, ő: ti!
Mind érzitek,
Mily nehezek
az első hetek,
vagy talán hónapok,
míg megtaláljátok
azt, amiért évekig tanultatok.
Te a Római joggal,
Ő a gazdaságtudománnyal,
nem tudhattuk előre,
mi vár ránk jövőre.
Most már látjuk,
mi vár ránk, ha hagyjuk,
hogy ennyi munka után
mégis majd éhen haljunk.
Ki? Mégis ki?
Ki segíthet nekünk?
Senki más csak mi,
mi magunk tehetünk
azért, hogy megéljük,
mikor az unokáink újra
azt kérdezik tőlünk,
mit mi ma fura
módon magunktól kérdünk,
s a válasz ott van bennünk.
Tégy meg mindent,
hogy érvényre juttasd,
sokat érsz, s hallasd
a hangod idebent,
de főleg odakint,
hol mindenki hallja,
így kell ezt, mint
Petőfi, mikor mindenki látja,
a harc nemes volt,
s az eredmény egy látható folt
Az élet térképén.
