A Nagy Enikő felhasználó összes verse >>>
Emlékek
Síron fekszem, a jövőm előttem
a múltam, jelenem alattam tátong.
Diófa levele a szélben távol,
fekete márvány mozdulatlan
némán napokat számlál.
Vérem a földben, föld a szívemben
jelzi, ki vagyok, és mit érek.
Távoli harang üti a deli órát,
mire a kósza falevél eléri az ég alját.
