A Csenge felhasználó összes verse >>>
Értelem és érzelem határán
Hevesen dobogott, akarva akaratlanul,
Szinte meghasadt, annyira sietett,
Értetlenül álltam, csak néztem szótlanul,
Eltört valami, az emlék mi megrekedt.
Nem fájt, nem üvöltött, csak lépkedett,
Bennem az úton táncot járt,
A két világ között értelmet keresett,
Az érzelem ki társra nem talált.
A lélek zongorája keringőt játszott, (de)
„Pár” nélkül táncolni hogy lehet?
Az érzelem értetlenül nézett,
valahol elveszett az értelem felett.
Ez nem mese éjfélről és cipőről,
nem mese a legmagasabb toronyszobáról,
Itt nincs herceg, ki jön messziről,
Ki megtalál Túl az Óperenciáról.
Ez nem játék, melyben valaki nyer,
Melyben a jó elnyeri jutalmát,
Itt mindenki időnként a földön hever,
S keservesen keresi támaszát.
Hevesen dobogott, akarva akaratlanul,
Értelem és érzelem határán hevert,
Halkan sírt, könnyek közt felelt,
S egy új világban értelmet keres.
