A Csenge felhasználó összes verse >>>
Tánc az idővel
Láttál-e már embert ki nem tévedett?
Jártál-e már helyen mit más nem keresett?
Kerestél-e hangot, melyet nem halott más?
Arcot, melyre azt mondtad hasonmás?
Vártál-e az időre, mert ő sose várt rád,
Álmodtál már olyat, mit nem álmodott más?
Hallottál-e hangot mely kísértett évekig,
Hangot, mely altatott „május hajnalig”.
Májusban simogatott a nyárnak csaló szele,
Nyújtotta kezét, táncoltam vele,
Ahogy táncoltunk úgy repült el a nyár,
S vele repült az idő, mi sose vár.
Ő volt a hasonmás nyári szellő képében,
Zuhogó hang, altató szerepben,
Ő adott helyet ezer emléknek,
Arcoknak, hangoknak,zenéknek.
S én nem láttam embert ki nem tévedett,
És nem jártam helyen melyet más nem keresett,
S már nem keresek hangot, amit nem hall más,
Hisz úgyis megcsal, mert hasonmás.
