A Erdélyi Dominika felhasználó összes verse >>>
Egy bőröndnyi múlt
Tőle lettek a dermedt jégcsapok virággá,
ez után nem kell víg dal, mi örömet fakaszt,
hisz úgy sem mész már többet világgá,
mert itt várod meg a jó öreg tavaszt.
Vágyaid könnyed, bús bőröndjét viszi,
s a vén Duna lassan csordogál.
Minden rendben!- rád néz, és ezt hiszi,
mert táskájából kihullott múltja már.
