A NYITRAI BARBARA felhasználó összes verse >>>
Betelt a pohár
Betelt a pohár 1848 tavaszán,
Amikor a kor költője "Talpra magyar"-t kiált.
Szegény, gazdag, úr és szolga
Nem állhattak be egy sorba.
Iga alatt volt a nemzet,
Az elnyomás sok bajt nemzett.
Irinyi József, nemes magyar
Rázta fel a fiatalokat a kemény 12 ponttal.
A magyarság tavaszra ébredt,
S lassan mindenki a szabadságért vérzett.
A maroknyi nép vonult fel a térre
És küzdött bátor hősiességgel.
Nem tűrte el a rabságot, hazugságot,
Elege lett az elnyomásból.
A szabadság jelszavát zengette,
S a nemzeti színű zászlaját lengette.
Vérrel megpecsételt szabadságharcban
Sok ezer hős szenvedett a porban.
Megszorították a zsarnokságot
A hazugságtól mocskos országot.
Az Anyaföld rég beitta már a könnyeket,
De az emlékek feltépik a sebeket.
Ó mennyi év telt már el azóta,
Mégis a kokárda alatt megannyi szív megdobban.
Tavaszt köszönt, s bimbaját hajtja a hóvirág,
Együtt ünnepel a nemzet ünnepén ifjú, öreg és diák.
A "szabadságot", a drága értékű gyöngyöt,
Édes Jó Atyánk, Néked köszönjük.
