A Helgert Bettina Ágnes felhasználó összes verse >>>
Fifi
Emlékszem, régen volt,
s mintha csak tegnap lett volna.
Ott ült ő dideregve,
s az aranyeső lombja védte.
Langyos tejnek illata
csábította óljához,
sokféle nevek hangja
hívogatta magához.
"Legyen Fifi!"
kiáltottuk vidáman;
ettől fogva kutyánkat
Fifinek hívtuk mindahányan.
Nőtt a teste, nőtt a lába;
vékony orrú, barna szemű,
gyenge testű,
kedves lelkű.
Sok kölyöknek adott életet,
kölykei éltüket neki köszönhették meg.
Majd december egyik estjén,
ajtó előtt testén
Rongy, s meleg takaró volt.
Didergett, fázott, nagyon beteg volt...
Édesanyánk hozzánk fordulva ezt mondta:
"Imádkozzatok, hogy ne éljen soká szegény kutya..."
Ha csak egy-két jó szót
szólhattam volna:
"Gyógyulj meg, s légy újra
egészséges kutya!"
Ha meggyógyíthattam volna...
Bajára ezer gyógyíyrt feltaláltam volna...
De mint halandó, ki erőkkel nem bír,
Fifi bajára sem volt gyógyír...
Szegénykém nagyon sokat szenvedett,
este vett utoljára lélegzetet...
Csontvékony teste görcsbe rándult,
barna kis szeme összezárult...
Lelke elhagyta törékeny testét,
szíve nem dobbant többet azon az estén...
Újabb csillag gyúlt fel az égen:
Fifi szelleme tündöklött szépen.
Négy évet élt - nem túl sokat-,
gyászoltuk mi nagyon sokat.
Éltére örökké emlékezni fogok,
emlékét szívem mélyén tartom...
Ólja tetején piros- sárga- zöld- kék festék
őrzi kutyatulajdonosa nevét.
Négy színfoltból négy betű rajzolódik ki:
két F és két I...
2004. jan. 25.
