A Helgert Bettina Ágnes felhasználó összes verse >>>
Fatörzs
Gyökereid szüleid,
Többi törzsed testvérid.
/Kérges ágaid
tépázott szárnyaid./
Gyermekeid lombjaid,
Leveleid unokáid.
Tüskés törzsed véres,
S a vértől édes.
Száraz kérged sebes,
S a sebtől kérges.
Minden csepped utódidé,
Minden támaszod szüleidé.
Majd viharok tépáznak,
Tépáznak, s tőled el nem válnak.
Emberek sértenek,
Sértenek, s faragják kérgedet.
Majd nem bírod,
Nem bírod, s elpusztulsz.
Gyökered kiszárad,
Törzsed elszárad.
Elesel, s a föld lesz sírod,
Elhalsz, s emlékeid írod.
Utódjaid talán élnek,
S Téged el nem felednek.
Megnőnek, s kérges lesz a törzsük,
Megnőnek, s szúrós lesz a lelkük.
Hajtásaik letörnek,
s földedben nevelődnek.
Tebelőled kel ki a
Vérző, sebes, szúrós fa,
Te drága, TE kitartó,
Te szeretetreméltó NAGYMAMA!
2003. április