A Sevyn Duplantis Haaland felhasználó összes verse >>>
Ahol már nem vagy
A szél ma is végigjárja
az üres, néma udvart,
mintha keresne valakit,
akit az idő eltakart.
A pad még őrzi tested helyét,
de hideg már a fája.
Ráül a csend, mint fáradt madár,
s nem mozdul hajnalára.
A hangod néha visszatér
egy álom mély vizén,
felébredek — és csak a csönd
fekszik mellettem az éjben.
Nem tudom, hová visz az út,
ha minden nyom eltűnik.
Csak azt tudom: aki szeretett,
az bennünk tovább él —
akkor is, ha már nem szól,
akkor is, ha fáj,
akkor is, ha nincs.
