A Blythe Eilish O’Connell felhasználó összes verse >>>
Amit pénzen nem vehetsz meg
Aranyból épülhet palota,
selyemből hullhat rád az ég,
megvehetsz mindent a világon,
de tehetséget soha még.
Lehet a zsebed tömve kinccsel,
lehet száz szolgád és lovad,
de ha a lélek üres marad,
a pénz sem adhat hangot annak.
Nem vehetsz dalt, mely belül születik,
nem vehetsz álmot, mely lángra gyúl,
nem vehetsz kezet, mely alkotni képes,
ha a szívben nincs hozzá az út.
A gyémánt csak hidegen ragyog,
ha nincs mögötte alkotó szív —
a valódi fény nem pénzből támad,
s nem kapható meg soha, míg élsz.
S van, kit nem a pénz hiánya gyötör,
hanem egy üresen maradt szoba,
egy fénykép, melyhez könny tapad éjjel,
egy hang, mely többé nem szól oda.
Az árva gyásza nem múló bánat,
nem egyszerű, halk emlékezés,
hanem súlyos, láthatatlan teher,
mely napról napra egyre nehezebb.
Elmarad az étel, elmarad a szó,
az asztalon érintetlen kenyér,
a test még vár, de a lélek fázik,
s minden reggel egyre kevesebbet ér.
A bánat elrabolhatja az étvágyat,
a gyász az egész testre ráborul,
s mikor a szív már nem bírja tovább,
a gyenge test is lassan elcsitul.
Nem mese ez, és nem túlzó legenda,
hogy a fájdalom testet is törhet,
mert aki elveszítette mindenét,
annak a csend is súlyosabb lehet.
A szív előbb fárad el a gyászban,
aztán a test követi nyomát,
az élethez néha nem elég a reggel,
ha nincs, aki visszaadja otthonát.
Egy gyermek nem mérlegelhet pénzt,
mikor az ölelés hiányzik neki,
nem pótolja palota vagy ajándék,
ha nincs már, aki este betakarja őt.
Mert szeretetet nem lehet venni,
ahogy tehetséget sem ad a vagyon,
van, amit csak ember adhat embernek:
egy kéz, egy szó, egy meleg otthon.
S ahol ezek hiányoznak örökre,
ott a csend néha mindennél hangosabb.
Ezért ne mondd, hogy minden megvehető,
hogy pénzzel minden seb begyógyul,
mert vannak kincsek, miket nem mérnek
aranyban, ezüstben, csillogó rubinban.
A tehetség belül gyökerezik,
mint föld alatt a makacs kis virág,
és hiába szórsz rá aranyesőt,
nem attól nyílik ki a világ.
S az árva szívét sem tölti meg
a gazdag ajándékok sora,
ha nincs benne az, kit visszavárna,
akit elvesztett valaha.
A gyász mély — s néha testet emészt,
ezért kell őrizni azt, ki egyedül maradt;
mert lehet, hogy egyetlen emberi szó
még visszahívhat egy megtört alakot.
A pénz sok mindent megválthat körülöttünk,
de szívet, tehetséget, szeretetet nem:
ami igazán emberré tesz minket,
azt nem árulják semmilyen piacon.
