A Nikolasz Koczmann felhasználó összes verse >>>
Hinta
Csak a szavakat amiket el kell titkolnunk
A közhelyek összezárnak amíg boldog vagy.
Örülnöm kéne, vagy valami hasonló, hogy végre jól érzed magad -nélkülem.
Egy viccet mesélsz, valamikor majd nevetek, és ha hozzám szólsz akkor még lehetek egy hang amit csenddé alakítasz
Vedd le mindened, látni akarom mit gyűlölök magamban.
A Holdról beszélsz hogy azt mesterségesen világítják
Vagyis egy bolond egyszer ezt mondta neked
De ez épp úgy jelentéktelen mint már az is, hogy én nem ragyogok, általad nem
Majd az asztalnál ülve haladéktalanul össze koccintjuk a poharainkat.
Te a folyadék ami végül mindent ellep
Belőlem újra homok lesz amit csak felkapnak az emberek hogy nézzék miként száll el a kezükből.
Titkoljuk el, hogy most mindketten, egy szál cigaretta vagyunk, még tart de tudjuk hogy vége lesz, csak az öngyújtó kapjon lángot, nehogy végül a jelenbe vesszen
