A Sohonyai Attila felhasználó összes verse >>>
A novemberi eső
Te vagy az álmok netovábbja.
Felhők vére, testem nukleinsava,
ősrobbanásom idézte entrópia.
Veled vagyok csak ismert vegyjel,
s a DNS másolhatatlanja.
Te vagy Freud vénült elszólása
s Darwin első felfedezettje,
aki teste bíbor borával itat feltámasztásra,
te vagy minden reggel „Enyémje”.
Összes tetted falaim erősítő vakolata,
mitől ragyogni tudok, mint óriási szuper nova.
Mint falevél erezett tudatossága
vagyok veled én bizonyosan egész,
amit ha élettörvényként a sors földre kényszerít néha,
egy király erejével felállni kész.
E tudattól vagyok szabadon veled
örökké termő hűség Rubiconja,
mely novemberi esőként, földedet színpompába szítja.
