A Tímea Tóth felhasználó összes verse >>>
Őszi kert
Megsárgult őszi falevelek
ropognak talpam alatt.
Minden reccsenésük
egy-egy múltban megélt fájdalmat rejt.
Mit a téli hóesés majd betakar,
aztán az enyészet varázsa teljesen elfeledtet.
A tavasz virágainak színei
gondolatban már most
lelkem kertjében pompáznak.
Illatuk édes,
a méz zamata hozzá képest elenyésző.
A madarak fejem felett
lágy dallamokkal fokozzák
érzékelésem mámorát.
Füleimen át énekük
sejtjeimet a boldogság rezgésére emeli.
Agyamba ötlik a tudat:
az élet egy csodával teli,
ki nem merülő kincsesbánya,
melynek kapuja örökké nyitva áll
mindenki előtt!
