A Kubisch Edit Andrea felhasználó összes verse >>>
Félelem
Félelem
A tudat, mely rideg és merev
kínzóan fúródik szegény lelkedbe.
Borzalmas kínok között hallod
összeszorult rángatózását szívednek.
Szinte mar és kapar száraz torkod,
s hangyák rajzanak tombolva tarkódon-
Izzadsz, de mégis fázol, és
remegve húzod össze magadon a kabátot.
Tekinteted gyorsan cikázik az éjben
keresve kutatod gyermekét a testnek.
És Ő bátran eléd áll, nyújtja kezét,
halkan-suttogva kérdi:- csak nem félsz?
2005
