A Patrik Süli Patrik felhasználó összes verse >>>
Ketten a végtelenben
Csillagos ég alatt, hol csend honol,
Az éj sötétje fénylőn rád omol,
Lelkünk halkan egymásra talál,
Mint két vándor, ki hazaér, ha hív a táj.
Kezed érintése, mint szelíd szellő,
Lágyan simít, szívem hozzá hajló,
Ölelésedben lelkem megpihen,
Együtt álmodunk, míg a hajnal feldereng.
Szemed tükrében látom az eget,
A végtelent, mely soha el nem enged,
Mosolyod, mint napfény a tavaszban,
Szívem virágzik tőle boldogan.
Szavaid, mint halk dallamok,
Szívemben zengnek édes titkok,
Suttogásod, mint a tenger morajlása,
Nyugalom, béke, s a szerelem varázsa.
Sétálunk kéz a kézben, csendesen,
Az idő megáll, nincs már rohanás,
Lelkünk összefonódik, egyek leszünk,
Mint a hajnal fénye és az esti pirkadás.
Minden pillanat, mely veled múlik,
Örök emlék, szívem mélyén ott ragyog,
Nem kell más, csak te és én,
Ketten együtt a végtelen szerelmén.
Az élet tengerén, ha vihar jön,
Kezed fogom, s nem félek, mert velem vagy,
Együtt nézünk szembe minden próbával,
Mert tudjuk,
