A Marianna Suhajda felhasználó összes verse >>>
Isten kezébe
ISTEN kezében vagyok,Ő formál engem,
Szívemnek erejét csak Belőle érzem,
Hol nincs tér és idő,mely bekorlátozna,
Szabad és végtelen az Ő dimenziója!
Bárhogy is fáj,mert ez vajúdás javából,
Újat építeni egy vaskori világból,
Kilépni magunkból,melyet évezredek nyomnak,
Hogy példái lehessünk a szebb utókornak.
ISTEN kezében mind biztosak lehetünk!
Bármily erők húznak,el nem tévedhetünk.
Mosolyog a rossz múltba dermedt arca,
Nem hiszi,hogy a SZERETET győzelmet aratna.
De ISTEN az utunkon kinyit majd sok kaput,
Ám,akik nem látják,nem lépnek be rajtuk,
Amikor az isteni- génünk aktiválódik,
Látásmódunk,tiszta erővé,csak akkor változik!
Ki a kapu felé halad,nem fordulhat vissza,
Mert szíve erejét már arra irányítja,
Kik együtt haladnak,együtt formálódnak,
Hullámok hátain felszállnak, zuhannak.
Közben átalakul,mert képlékeny az anyag,
Mely a tudatlanból a tudás felé halad,
Képes lesz elérni egy olyan energiát,
A Tudatalattija hatalmas könyvtárát!
A szíve kapcsolódik örök Szelleméhez,
S a kapun áthalad biztos lépésekkel,
A SZERETET ereje,s együttérző lénye,
Átviszi mindenen ISTEN örömére!
Szalonnás Viktória 2021.04.27.
