A Zoltán Nagy felhasználó összes verse >>>
Kis élet
Nem tudom honnan hallod,
hogy mindennap beszélek hozzád,
nem tudom miért kellett meghalnod,
egyszer majd felérek hozzád!
Keserű nélküled az éden kert,
nem alszok, anyám ébren kelt.
Hiányod őt is tépi,
titkolja, de ő is érzi!
Minden másképp alakúlt,
szép élet helyett sötét alagút!
Sírhatnék érted, de mi értelme?!
ez az a fájdalom, amit nem ért elme!
Gondolok rád, amíg a napok váltsák egymást,
helyetted az élet adott egy mást.
Mégsem tud téged pótolni,
szívem egy lerobban autó, be kéne tolni!
