A Zoltán Sebestyén felhasználó összes verse >>>
Veled 2025 október.
Közel vagy hozzám, s mégis oly távol,
De úgy érzem, szeretlek, legyél bárhol.
Nap mint nap vágyódom veled lenni,
Gyakran szeretnék reggelente veled kelni.
Nem akarok mást, csak veled tölteni három napot:
A tegnapot a mát és a holnapot.
Ha veled vagyok, úgy érzem, teljes vagyok,
El sem mondhatom, érzéseim mennyire nagyok.
Nem akarok mást, csak szeretve törődni veled,
S minél több mosolygós napot átélni veled.
Kéz a kézben járni majd a világot,
Arcodon minden nap egy szebb mosolyt találok.
Ha azt mondom, gyönyörű vagy,
Mosolyodban kétkedés fakad,
Mintha a szó túl sok lenne,
S nem férne el benned a csendje.
Tudom, a szépség számodra is relatív,
De kérlek, ne légy magaddal ennyire negatív.
Én neked folyton csak igazat mondok,
Szemeid mellett eltörpülnek a bókok,
S minden rezdülésedben látom,
Nincs nálad szebb most e világon.
A koncerten is megszűnt minden zaj,
Ha veled vagyok, úgy érzem, nem érhet baj.
Téged érinteni nem e világi, mintha felhőn lebegnék,
Bárcsak minden nap veled lehetnék.
Minden perc nélküled vágyakozva táncol,
Az aggódás már-már az arcomra ráncol.
De ha rám nézel, minden elcsitul,
Szívem zaja halkan megnyugszik, elül.
Egy pillantásod elég, s újra érzem élek
Te vagy az álmom, a valóság,
A mindent megtestesítő lélek.
