A Bartalis Éva felhasználó összes verse >>>
A legszebb dal ...♪
A legszebb dal…♪♪♪
Novemberi napnak alkonyán,
Szárcsa köröz sírva a Dunán.
Hattyúdal harsan fel élesen,
Vizi madárraj gyűlt egybe/ dalolgatnak kedvesen…,
Ringatja a Duna vize csöndesen.
Szomorú fűz lengedez, a szél zenére táncot lejt,
Egy gyermek ül az üres padon, távolba néz, könnyet ejt!
Olyan árva, olyan gyenge, egymagába kesereg,
Senkije nincs, támasza sincs, csak egy hattyú közeleg.
Néz a gyermek, a nincstelen távolba tűnt- vad égre,
Egy kenyérhéjat szorongat, görcsösen a kezében.
Ki engednek ujjai, leteszi a kenyeret,
Hattyúmadár legyen boldog, ha már felé közeleg!
Árva szíve percre vidám, talán még nincs egyedül,
Sok száz dalos vízimadár, a semmiből, előkerül.
Kéregetnek, hízelegnek, visonganak kedvesen,
Csak a gyermek szíve dalol keserűen- csöndesen…
Gyermek az, ki apját látja…, magához ölelheti,
Ki örömét és bánatát, szüleiben lelheti!
Kinek nincsen Édesapja, nem érzi a támaszát,
Nem gyermek már, ha nincs kinek kisírja a bánatát!
Eszében jut egy régi dal, ami bárhogyan is fájjon,
Eldúdolja csöndesen, és visszatér egy álom...
Az Én Jó apámnál, nincs jobb a Világon!♪♪♪