A Fehérvári Krisztián felhasználó összes verse >>>
Aki Teremtett, Hallgat
Kérlek, kérlek, adj választ.
Ezt halljuk megszámlálhatatlan ember szájából.
De mégis — kitől várunk választ?
Kitől reméljük azt a szót, azt a mondatot,
ami megnyugtat,
vagy épp haragot gyújt bennünk?
Egyszerű emberektől?
Ismerőseinktől? Barátainktól? Szüleinktől?
Vagy talán Istentől…?
Létezhet egyáltalán olyan valaki, vagy valami,
ami megnyugvást hoz erre a rohadó világra —
az őrlődő, szánalmas emberek közé?
Hisz mindannyian szánalmasak vagyunk.
Hazudunk. Megbántunk másokat. Csalódást okozunk.
És van-e köztünk akár egyetlen tökéletes ember?
Van-e valaki, aki minket formált — csak azért,
hogy őt szolgáljuk?
De miért? Mi értelme van ennek?
Miért lettünk teremtve?
Azért, hogy szenvedjünk?
Senki sem tudja.
Senki sem biztos abban, hogy valaki majd megment minket.
Mert eddig sem tette senki.
Legfeljebb kihúztak minket a fájdalomból —
csak azért, hogy aztán újra és újra
sérülhessünk.
Ez kínzás.
Nincsen menny.
Mi, emberek vagyunk
a sokat emlegetett pokol.
