A Ágnes Luzsányi felhasználó összes verse >>>
Váratlan találkozás
Gondolatait olvasva, azon töprengve,
Mennyire boldog vagyok ő vele.
Nem ismertem, váratlanul jött,
Kedvesen köszönt.
Egy hideg téli nap volt,
Lelkemben vad vihar tombolt.
Ahogy írt és csak írt…
Féltem, tudtam, hogy meghódít.
Beszéltünk és csak beszéltünk.
Órák teltek el, azt vettem észre,
Szívem hevesebben ver.
Telt-múlt az idő, kezdtem megkedvelni,
Még nem mertem szeretni.
Ahogy először megfogta hideg kezem, melengette.
Szemem sarkából figyelve,
Láttam szelíd mosolyát,
Akkor éreztem szép a világ.
Ma már tavasz van, békét hozott napjaimba,
Nem akarok már máshol lenni, csak az ő karjaimba.
Hirtelen jött, de nem bánom egy percig sem,
Tudom jól ő az kiben csalódni nem fogok sosem.
Mára már nem csak kedvelem,
Ez valami erősebb.
Szerelmes lettem.
Szeretem mindenét,
Szeretem magát,
Kettőnkért csicsereg az összes madár.
