A Vócsa-Nagy Dániel felhasználó összes verse >>>
Felkel a Nap akkor is
Felkel a Nap akkor is, mikor a lelkek sötétben tévelyegnek.
Lenyugszik a Hold akkor is, mikor a fényes hangulat örök.
Hozzáér az ég az éghez, s a lehunyt elmék émelyegnek.
Megtalálja a csepp a tengert, s gondolatba lépve pörög.
Klasszikus, ahogy kerülünk, s nem vágyunk korán kelni.
Gyönyörű képességeink fel akarnak jutni egyre.
Összeér a Nap a Holddal… Hidakon át új utakra lelni.
Vezérünkből áldozat lesz. És senki sem jut fel a hegyre.
