A Vócsa-Nagy Dániel felhasználó összes verse >>>
Hiedelmek
Segítség kell, nem pedig hasonlat, sem láthatatlan határ.
Felülre hányt hó kell,
Nem kell alulmaradt, rétegbe korhadt, lovaknak keserű batár.
Szabály kell, nem pedig kisasszony, sem fogatba fogott vezér.
Esély kell ma reggel,
Nem kell keresztbe vetett láb a hitnek, ruha helyett kiszáradt kenyér.
Aszály kell, nem pedig zuhatag, sem élelem a vajúdó észnek.
Tiszta szoba kell,
Nem kell újabb ág a tűzre, adalék a magától robbanó vésznek.
Marok kell, nem pedig test, sem avatottnak készült szobor.
Piszok és zaj kell,
Nem kell zavarodott víz, összekavart, kanyarodó sodor.
Él kell, nem pedig csorba kések zaja, sem megköszönt tettek hada.
Este és magány kell,
Nem kell szemétbe dobott, vigyorral oltott önámítás édes baja.
