A Vócsa-Nagy Dániel felhasználó összes verse >>>
Életben maradni
Érdemes kulcs helyett mosollyal megnyitni azokat a helyeket,
amelyekbe többet zártak, mint amennyit elbírnak...
Ezeken a helyeken több mosoly születik, mint ahol túl kevés a feladat.
A súly és nyomás előhívja azokat a mélyről jövő képeket,
melyek nem csak a szürkeséget festik meg, hanem a teljes színességet is.
Érdemes elmosolyodni akkor is, amikor rá kell ébredni a valóságra,
és érdemes ébren megálmodni a teher adta külön erőt is.
Megéri szeretni a legkisebb maradásra ösztönző jelet,
hogy mikor egy váratlan hatás elér az érzékeléstől az érzésig,
ne kelljen időt szánni az értelmének megfontolására.
Sokszor el lehet játszani a gondolattal, hogy életben kell-e maradni...
És sokszor el kell térni a kőbe vésett, igaznak hitt bölcselettől.
Létezik egy formája a mosolynak, ami eltér a boldogságtól és az örömtől,
és nem látszik benne sem szikrája a tűznek, sem nyoma az erénynek.
Ennek a mosolynak valódi ereje van, mert teljesen szabad minden bilincstől.
Egykor azt vésték kőbe, amit nem akartak elfelejteni, és igaznak hittek,
majd elfelejtették igazzá tenni mindazt, amit kőbe véstek.
Elmúlnak a korok, csorbulnak a tévedéseknek szentelt vezeklések,
és felébred a vágy a visszakozásra, a visszatérésre, a bevégzésre.
És elmosolyodik az ember... mert a vágy elérhetővé válik...
A felismerés pedig célt jelent, ami megnyugtatja a szétzilált életet.
A megnyugvás csalja az arcra a mosolyt, mely mosolynak valódi ereje van.
Ez a mosoly formája a tisztaságnak, és görbülete a teljességnek.
És látszik benne tüze a létező világnak és a megismert kedélynek.
Legszebb érzés levetni azt a bilincset, melyet az ember maga nyit ki,
és amelynek kulcsát eldobhatja a távolba, de zárjába vissza is teheti.
Életben maradni a felismerés dacára; színessé teszi a képeket,
az éjszakát csillagokkal festi meg és sziluettel lágyítja meg az éleket.
Ez az élet késszé válik az elmúlásra. A mozdulat pedig kőbe vésetett...
