A Edit Vargáné Giber felhasználó összes verse >>>
Emlékek...
Emlékek futnak az esőben,
Mint régi film,elmosódva.
Még rezeg a neved a szélben,
De holnap már nem hallom újra.
Hull a lomb, mint az óra homokja,
Hallgatag, mint az eltévedt szó.
A múlt arcát viaszba öntötték,
Reggelre már névtelen kő.
Porlepte fotók a pincében,
Mosolyok, melyet soha nem felejtek
Az ablakon át most a szél játszik,
És lassan mindent elsodor.
Reggelre üres lesz a város,
Hol tegnap még mi voltunk
Ha egy nap visszajönnél,
Már nem találnál semmit
Csak egy üres ablakot.
Mely mögött annyiszor vártam rád.
És elmúlik minden mint a nyár
Mint a fény ,mint a napsugár.
Minden perc egy lépés a sötétbe,
Hol a múlt csak árnyék már.
Téli fagyba dermedt utcák,
Hol jártál te, hol jártam én.
Két lábnyom a puha hóban,egyedül vagyok, néptelen a tér.
