A Dávid Áron felhasználó összes verse >>>
Átirat 3
Még ívnak a völgyben a répakislányok,
Még zöldell a zeller a zablak előtt,
De látod, amonnan ha én kipisálok,
Pont félbekaszálom a Bérczy Jenőt.
Még ifjú zelleren a krumplibogár rág
S még bábból a szép lepke is kikelhet,
De íme, ronda szót lök felém már a szád,
A kommunikáció hiánya megüté fülemet.
Elfut a világ, berosál a lélek...
Mindenhol kereslek mint egy bolond.
SMS-t írok, kedvesem, most néked,
De néma a telefonod.
Csak tudnám: minek van, ha néma?
Ez a kérdés motoszkál itt benn...
És nem is nézed meg, csak néha.
Fölbaszod az agyam, szívem!
Ha bedugod egykor a Nokiád tölteni,
Üzimre dobj egy választ, kérlek,
Én foglak majd akkor keresni
Az éj közepén felkeltve téged.
Leüvöltesz, hogy miért ilyenkor hívlak,
De én búgó hangon válaszolok –
A répakislányok tovább ívnak,
És megleltelek végre, te bolond.
