A Szilvia Ráduly felhasználó összes verse >>>
Felejteni mit nem lehet
sosem felejtem el azt a félelmet mit szemedben láttam, miután szert használtál. Láttam szemedben egy gyermek álmot, melyet a világ csúnya oldala szétmarcangolt. Egy világot melyet együtt akartunk megalkotni. Napról napra messzebb állsz a boldogságtol s félsz. Félsz mert félted az eléted s féltessz engem. De nefeledd ebbe te vezettél bele , s mély nyomot hagyott mely talán sosem gyogyul be, örökseb. Örökseb melyet a félelmed okozott, hisz te nem így akarsz élni. Legalábbis nem így akartál. Mára már minden erőd káros dologba ölöd, nem a boldogságba. Talán ez neked a boldogság? Euforikusan érzel s elfelejted mi bánt, de a bánat nem felejt el téged. Minden reggel ott fog kopogni az ajtodon, akkor is ha menekulsz
2024.11.25 Románia
