A Zsolt Jankai felhasználó összes verse >>>
áldozat
vasból szőtt szavak
földre szorítanak
az út elfogyott, nincs tovább
vasból szőtt szavak
elborítanak
rám tapad a fájó homály
húsomat tépő nézések
vasidegenek
miattuk dermed meg a szív
ijesztőek a sötétségben
bárgyú rémségek
ridegen szétéget a kín
