A Zsolt Jankai felhasználó összes verse >>>
17 gyönyörű év
Nyári reggel frissessége arcod,
szemed mély tó: napfényt tükrözi.
Lágy szellő ujjad érintése,
magányomat messze kergeti.
Szeretlek, mint az őszt a harsány színek,
nyári záport hűvös reggelek.
Szeretlek, mert a szeretet az élet.
Életem vagy drága szerelem.
Ajándékként tenyerembe veszlek,
kincs vagy, szívem hét lakattal zár.
Te az örök beteljesülés vagy
s mindig te maradsz nekem a vágy.
Szeretlek mint a föld a hűvös csendet,
mely befedi mint hószínű paplan
s gyengéden reá borulva
óvja őt a jég üstökű fagyban.
Szeretlek, mint lágy tavaszi szellő
az ébredő rügyeket szereti.
Pajkosan lehel rájuk csókot,
s játékosan udvarol nekik.
Ajándékként tenyerembe veszlek,
kincs vagy, szívem hét lakattal zár.
Te azörök beteljesülés vagy
s mindig te maradsz nekem a vágy
