A Zsolt Jankai felhasználó összes verse >>>
Beszélgetés a Nappal
Elhatároztam, hogy beszélek a Nappal,
köszöntöttem is őt levetett kalappal.
Boldogságát, miért is leli -- kérdeztem
tőle -- az én gyötrelmes szenvedésemben.
Júliusban, mikor amúgy is meleg van,
a fénylándzsáitól majnem elaéltam.
Bezzeg télen, mikor hideg bánt, s a szél tép
oly halovány, akár egy régi emlékkép.
Mosolyogva néz rám, nincsen benne harag,
hangja éppoly puha, mint fejemen a kalap.
Nem tehet ő róla, mondja szelíd-halkan,
jobb nyáron dolgozni, mint télen a fagyban…
