A Enéh Balázs felhasználó összes verse >>>
Kéz a kézben
Őszi reggelen találkoztam
a kezdettel és a véggel.
Születéssel és a halállal,
az ifjúval és a vénnel.
Csak sétáltak kéz a kézben.
Nem tudták, mint jelentenek nékem,
hogy ők maguk a földi élet.
Mily nehéz leírni magát a puszta létet.
Sétálok mögöttük nesztelenül, meg ne hallják léptem.
Évek múlva majd én leszek az egyik helyén.
S egy kézben lesz egy kéz,
mely maga lesz a világmindenség.
Egy lélek, amiért bármit megtennék.
Mikor itt bevégezném,
és máshol megpihennék,
az emlékeibe záródnék,
és itt is továbbélnék.
