A Boldizsár István Spirnyák felhasználó összes verse >>>
Vele
Állandóan mikor veled beszélek, teljesen el veszed a figyelmem.
De ha nem látod, akkor is téged figyellek, minden pillanatban igyekszem.
Kihagyhatatlan élmény téged látni és ezt rettentő nehéz meg állni.
Borzasztóan zavarba ejt mikor nézel, szívemben mindent felidézel.
Nagyon régóta nem éreztem ilyet, nem tudom vajon mi ez?...
Borzalmasan imádom közelséged, a távolságod rettentessen ijeszt.
Teljesen magával ragad ahogy beszélsz velem, abban a pillanatban mindent el felejtek.
Szemeddel nehéz fel venni a harcot, de igyekszem, mert bennem sok mindent alkot.
Nem egy fajta érzés kavarog bennem, egyszerűen szavakkal kifejezhetetlen.
Nem tudom-e kis versben sem körül írni, mennyire közel akarok hozzád kerülni.
Rettentően imádom a hangod, meg nyugtat ha hallhatom.
Bár mégsem ér fel azzal mint mikor veled vagyok, ahhoz ez túl kevés amit én akarok.
Személyesen szeretném hallani,nem mindennap fejemben vissza játszani.
Alig várom újra a napot, mikor láthatlak és veled vagyok!
