A Illés Illés felhasználó összes verse >>>
Veiger Illés; Küzdelem!
Sokszor montadtàk màr nekem,
hogy az élet csupa küzdelem.
Ha nem mondjàk,én úgy is tudom,
egyfolytában tapasztalom.
Születésem óta érzem,
S làtom,hogyha sorsom nézem.
Sók kérdés mi bennem rejlik,
A jövömben mi minden sejlik?
Ki vagyok én? Mi a célom?
Mi a lelkemben ez a mély nyom?
Ha sorsot harcba hívom,
egyedül ezt mint ki bírom?
Ki lesz, aki mellettem àll?
Hol a fàjdalomban a határ?
Sokat fogok csendben sírni?
Kiben tudok nyíltan bízni?
Őszintén és szívből szólok,
akkor is,ha szikrát szórok.
Tudom, bántottam meg már mást,
Még ha nem is volt szándékos e bántàs.
De érts meg engem is, ó világ!
Ha elhagyott vagy, az a te hibád?
Nem én kértem ezt a sorsot,
meg is vàllamra tették e gondot.
Szàmomra mindennapos a küzdelem,
hisz làtod, azt én jól ismerem.
De feladni én sosem fogom!
A jó Istenhez fohàszkodom.
Az élet bizony küzdés munka,
S az ember így is végigfutja.
Bizony,én is végigfutom,
És boldog leszek hiszem, tudom!
