A Maja Molnár felhasználó összes verse >>>
Elhalt érzések
Csak ültem... Ültem egy székben órák hosszat,
Nem csináltam semmit, csak gondolkodtam.
Gondolkodtam azon, hogy bármit csinálok
A vége, ugyanaz lesz, mindig megszívom.
Hogy akármilyen jó dolog is történik velem
Igaz bár mostanában ritkán van ilyen.
A nap végére úgyis csak az üresség marad,
Amitõl a szívem szinte már meghasad.
Történhet bármi, a végén úgysem számít,
Mert egyáltalán nem érzem én magamat másképp.
Eltūntek a színek, az érzések a világból,
Mint ahogyan télen a kertbõl a virágok.
