A Máté Nagy-Pál felhasználó összes verse >>>
oltár
csak megyek és megyek
nem érdekel merre leszek
nem érdekel ha elveszek
akkor is megleszek leszek
nem nézek már hátra
csak egy szép lányra
felkérnélek táncra
csókot adnék szádra
szeme elbűvöl
olyan szépen tündököl
ha lágy hangján üdvözöl
szívem már is tűkön ül
világos a lelkem ha meglátom
virágos a kertem, én nem bánom
más felé az ajtóm bezárom
érted a hóviharban megfázom
olyan az egész mint egy lázálom
fáj a szívem mikor Őt nem látom
ha bántalak valamikor, sajnálom
más felé a boldogságom eljátszom
szebbé teszed nekem a valóságom
Rólad szól már az összes imádságom
Ő adja nekem minden vidámságom
Kezeimet kezeiddel összezárom
Édes szavaidnak csendjében
Megnyugvást találtam a lelkében
Templomot találtam a testében
Ledől fejem ölének a medrében
Magamat látom két szemed tükrében
Gyere édes, vesszünk el az estében
Táncolsz finoman a holdfényben
Hogyan éltem nélküled én nem értem
és köszönöm, hogy vagy nekem
veled minden tiszta selyem
melletted mindig van helyem
soha ne engedd el kezem
felettem lebegsz csillagom
vigyázol rám utamon
fantáziám futtatom
te a legjobb jutalom
nem lehet rád panaszom
örök’ tartó vigalom
sosem lesz már siralom
ha nektárod ihatom
fehérszárnyú angyalom
te a kedvenc évszakom
tudom benned bízhatom
neked szól e szép dalom
és csak repülök repülök repülök
