Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Sándor Bodor felhasználó összes verse >>>



Adventi versciklus

Advent: Hit, remény, öröm, szeretet.
Ezúton tolmácsolom ezeket.
Négy hét, négy gyertya, és négy jelentés,
Mindegyik egy angyali jelenés.

Hit.

Hiszek egy világban,
Hol nem ölik egymást az emberek,
Hol a legfőbb szempont a szeretet.
Hol nincs nyomor, betegség, éhínség:
Mindig időben jő a segítség!

Hiszek egy országban,
Hol nem azt nézik, kinek, mije van,
Hol a jó szív együtemre dobban,
Hol a nép vidám és nem fanyalog:
Szomszédjaink tudják: ők magyarok!

Hiszek egy faluban,
Hol nem legfőbb szempont az irigység,
Hol nem lesz senkiből se ellenség.
Hol csupaszív, békés minden szomszéd,
És a barát mindenkitől megvéd.

Hiszek egy családban,
Hol az apa férfi, az anya nő,
Hol a gyermek szeretetben felnő.
Hol az összetartás nem bolondság:
Az együvé levés a boldogság.

Remény

Mégis, mit remélsz?
Hogy minden jobb lesz keservedben?
Hogy leszáll közénk egy angyal,
Baráti jobbot nyújt,
És megvigasztal?
Hogy leesik a lánc a tankról,
Elfogy minden fegyver, lőszer,
A nedves puskapor
Már nem öl többet?
Hogy nem szárad ki minden folyó?
Hogy óvjuk az Anyaföldet?
Nem szennyezünk tovább,
Védjük a jelent?
Hogy mindenki mindent megbocsát,
Hogy elfelejtik, ahogy élsz?
Hiszed, te vagy király!
Mégis, mit remélsz?
Öröm

Belzebub a pokolban,
gondolt egy nagy merészet,
odahívta szolgáit,
majdnem mind az egészet.
A Földre küldte őket,
azzal a feladattal,
hogy rontsanak, bántsanak.
Harsognak intő szavak:
Ötvenöt kis ördögök
ne vigyetek örömöt!

A vörös teremtmények
világunkba jutottak,
kisgyerkőcök képében
kezdték feladatukat.
Rontottak és bántottak,
fülükben a bölcs szavak:
Ötvenöt kis ördögök
ne vigyetek örömöt!

De ahogy telt az idő,
a pokoli kis lények
kevésbé rosszalkodtak,
az emberi szeretet
a sok jó, a kegyelet
szelíddé tette őket.
Belzebub bánatára
átfordultak a szavak:
Vittetek sok örömöt,
ötvenöt kis ördögök!

Szeretet

Betlehem ősi szent földjén
ismét ölnek a fegyverek,
jajonganak a haldoklók:
Ez minden, csak nem szeretet.

A harcoló katonák közt
megfagy a téli lehelet,
az ukrán táj vörössé vált.
Ez minden, csak nem szeretet.

A keletről indult vírus
egy hatalmas nagy rettenet.
Út szélén fekszik a beteg:
Ez minden, csak nem szeretet.

Leküldi az Úr angyalát,
hogy gyakoroljon kegyelmet,
ő felénk tárja karjait,
S kiáramlik a szeretet.

2023.12.24.

To Top