A Dániel Berecz felhasználó összes verse >>>
Zenész és hallgató
Zenész és a hallgató,
Ketten harmóniában,
Az egyik alkot, a másik elnyeli.
Hangjegyek és ritmusok,
És a közös nyelv,
Elvarázsolva a lelket,
S kinyitva új ajtókat.
A zenész hangvarázslatot sző,
Szívvel és hozzáértéssel kelti
Víg dallamait életre,
És a hallgató mélyen elragadtatva,
Meg van védve, minden viszálytól.
Együtt utaznak,
Egy dallamon, harmónián
És ütemen keresztül.
Érzelmek támadnak fel,
S szívek hatódnak meg,
Ahogy gyönyörködnek
Az édes varázslatban.
Mert a zene az erő,
Mely vonzza mindkettőt,
Mely soha nem enged el.
Egy univerzális nyelv
Mely oly szépen beszél,
Örömből, bánatból,
Szerelemből és jajból.
Szóval, játsszunk és hallgassunk,
Tökéletes összhangban,
Imbolyogjunk.
És abban a pillanatban mi leszünk,
Az a zene mely
Időtlen időkben kötődnek
Egymáshoz.
