A Cintia Hervai felhasználó összes verse >>>
Gyász
Gyász
Mikor elvesztünk valakit
fel sem fogjuk hisz, meg
szoktuk hogy holnap újra
láthatjuk. S az arcát még
ezerszer megpuszilhatjuk.
Majd hirtelen sok-sok év
után már egy napon nem
lesz és neked elkell engedned.
Ez a gyász része, miről oly sokat
irnak de az érzésről keveset
szolnak.
Probálnak vigasztalni és elérni
hogy a szivedet ne könnyezd ki.
De az embereket nehéz elengedni.
Mégis úgy teszünk minta könnyü
volna fekete ruhába pár könny
csepett hullajtva.
De a hiány mit a szivünkben érzünk
s az emlék amit félve őrzünk felidézi
azokat a pillanatokat amiket együtt
éltünk. Ezzel megnehezitve az életünk.
De legbelül tudjuk hogy ez természetes,
mert amilyen gyorsan megszületünk,
olyan gyorsan megyünk is el. A tudatot
elfogadva hogy egyszer élünk és ezt
ki kell élveznünk mégha fáj is.
.CC.
