A A. Stern felhasználó összes verse >>>
Finálé
Ahogy kiszabadult az Aranykalitkából,
eljött hozzánk a Vörösbegy, és mesélte,
hogy még aznap hazamentél,
s hivatalból, részegen,
kétszáz tanítvány előtt szónokolni kezdtél.
Mondtad hogy volt egy szörnyű rémálmod,
az eljövendő idő,
mikor nem leszel csupán egy homályos legenda.
Mondtad hogy egyszer megunnak,
megunják márványsoraid,
s megfojtanak, de nem selyemzsinórral.
Mondtad hogy látomásod volt,
benő a moha,
felszögelnek magasra,
Krisztus mellé,
erőszakkal a falra,
mondtad hogy majd márvánnyá válsz,
és soraid közé rejtőzöl,
de ők imádkoznak hozzád,
lassan gyilkolják le a hallhatatlant.
Te is vértől mocskos, házi bálvánnyá leszel.
