A Ramóna Lájer felhasználó összes verse >>>
Szenvedélyes ölelés
Fáj a lelkem az őszinte szavakhoz,
Fáj a szívem, csak ölelj most magadhoz
Bánatom nem látod, csak mosolyom nèzed
Arcomra könny derül, belül úgy vèrzek
Hogy takarja bánatot, sokszor mosolygok,
Ölelj magadhoz, mond:Èn neked itt vagyok
Ne kérdezz semmit, csak karolj meg csendben,
Nèzz reám, én itt vagyok, rendben?
Ha még látom arcod, csak az emlékek törnek,
Fájdalmat okoztam, annyira gyötörnek
Szemedbe nèztem ès elkapott egy èrzès,
Karolj mèg szorosabban, szenvedélyes nèzès.
Meg láttalak először olyan más volt minden,
Ragyogtam én is, az esőben a szélben
Hajam lobogott vagy éppen elázott,
Te szorosan karoltál, szívem csak vágyott
Vártam arra, hogy valaki öleljen,
Jöttél te, kit meg is szerettem,
Eleinte nem hittem, hogy érzéseid vannak
Féltem hinni az őszinte szavaknak
Fáj a lelkem, mert távol vagy tőlem,
Fáj a szívem, hisz miattad vérzem,
Fáj minden, mert nem karolhatlak,
Égető érzések, mert nem hittem szavaknak
Most gyötör minden èrzelem,
Hiányzol nagyon, csak veled lètezem
Àlmodok rólad, ès vágyok utánad,
Erős az èrzelem, őszinte irántad.
Szemem sokszor csak könnyeket enged,
Karolj újra, törje meg a csendet,
Annyira fèlek, hogy nem lehetek már veled,
Vajon én hianyzok? , csak ezt kèrdezem tőled.
Annyi mindent adtál, hogy öröm veled lenni,
Te adtál percet, mikor őszintén tudtam nevetni,
Adtál az idődből és boldog perceket,
Így jöttem rá, hogy szeretsz te engemet
Olyan mély egy fájdalom, tört elő bennem,
Téged bántottalak, nem kellett volna tennem,
Karod oly gyengéden karolt,
Rád nèztem, szívem úgy zakatolt
A lelkem úgy fáj, hogy nem hittem a szónak,
Múlt miatt, mindig a fájdalmak sodornak,
Szemedbe nèztem, mosolyod láttam,
Karoltál gyengéden, te vagy kit szívembe zártam.
Fáj a lelkem az őszinte szavakhoz,
Kérlek csak csendben öleljèl magadhoz,
Ne zavarjon, ha èrzed magadon a könnyem,
Nem jön a szó, úgy fáj a lelkem
A bánat gyötör az érzelem èget,
Annyira fáj, hogy bántottalak téged,
Pedig a szívem érted úgy zakatol,
Te kezed volt, mely őszintén karol,
Fáj a szívem, ha nem látom arcod,
Gyötör a bánat, hogy nem hallhatom hangod,
Èget az érzelem és gyötör a bánat,
Tőled kaptam egy őszinte társat,
Karod ölel, szívem èrez,
Bánat gyötör, az agy kérdez,
Fájdalom gyötör az érzelem èget,
Csak ennyit, üzennèk szeretlek téged.
