A Patrikatengericsillag . felhasználó összes verse >>>
Fizika tanáromnak
A lelke, mint a rohadó g3ci,
Járása oly kecses,
Mint egy haldokló maci.
Csontos-ráncos testét bögöly legyek borítják,
Rusnya képét a férgek már rég felzabálták.
Ha megszólal,
Ott félelem és fegyelem lesz,
Hangjátol még a rák is megesz.
Lehellete semmihez sem fogható,
Szájából a halál süvítése már messziről hallható.
Mikor dolgozatot irat,
A gatyámba minden beszalad.
Javítani normálisan nem tud,
Mert agya helyén tátong
Egy óriási segglyuk.
Miután beírt harminc darab egyest,
Az ofővel kezet foghat,
S vele együtt megrohadhat.
Véremet éjjel nappal szívja,
S szóbelijénél nincsen szarabb téma.
Szíve helyén egy adag döglött bogár csücsül,
S haja helyén egy jó nagy kupac szénakazal ül.
Szemei az átkot csak úgy szórják,
Kellemes 8. osztályt!
Évának hívják, még a neve is rossz,
Este az erdőben szertartásokkal átkoz.
A fák között sok gyertya ég,
A gonoszt kelti életre épp.
Mikor meglátom a folyosó végén,
Szívem nyakamba ugrik,
S így megy ez minden nap,
A 8. év végéig.
S majd ha vele lesz órád, drága barátom,
Az életed megbánod, azt garantálom.
Kegyelmet tőle sosem várhatsz,
Halálodra megváltásként sóvároghatsz.
