A Tamás Falusi felhasználó összes verse >>>
Nyomasztó álmok
Az erdősóhaj, nehéz lélegzet.
Vad nem mozdul. Időtlen igézet.
Éjcsöndbe mártott tollain,
bagoly huhogja kínjaim.
Testemet szántja a konok idő,
karom s a lábam csak mindegyre nő.
Éjcsöndbe mártott tollain,
bagoly huhogja kínjaim.
Nyomasztó álmom a mellemre ül.
Egy vén koldus veszetten hegedül.
Éjcsöndbe mártott tollain,
bagoly huhogja kínjaim.
A sok száz emlék mind elszabadul,
s reám, ifjú fejemre visszahull.
